A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása

GINOP-2.3.2-15-2016-00004

Híreink


Dr. Ferincz Árpád előadása a III. Balatoni Horgászkonfrerencián

  • 2016. október 21.

A horgászturizmusban a jelenleginél sokkal nagyobb potenciál rejlik, így ennek fejlesztése szükséges. Ennek előfeltétele, hogy a Balatonban, tó eltartó-képességéhez viszonyítva minél nagyobb tömegben és jó egészségben éljenek azok az őshonos halfajok, amelyre a jövő horgászturizmusát alapozni lehet.
E tevékenység tudományos megalapozását, az azt követő innovációs munkát majd a tapasztalatok gyakorlatba ültetését segíti az a projekt, amelyre közel 1,5 milliárd forintos forrást nyert a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezette négytagú konzorcium. A négyéves projekt részleteit Dr. Ferincz Árpád, a projekt szakmai vezetője előadásából ismerhették meg a III. Balatoni Horgászkonferencia résztvevői.

Olvass tovább


Balaton és halgazdálkodás

  • 2016. szeptember 1.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. Vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj jelenti. A Balaton Üdülőkörzet értékét nemcsak a táj egyedi szépsége, a déli-part kellemes homokfövenye, a Balaton-felvidék lankás donmbjainak szőlői, hanem vizének minősége is meghatározza.

Ökológiai szempontból a Balaton környezete rendkívül sokszínű. Számos védett növény és állatfajnak nyújt élőhelyet. Nagy kiterjedésű területek állnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt, de találhatók itt a Natura 2000 hálózathoz tartozó, illetve Ramsari Egyezmény alá vont területek is. Tájesztétikai szempontból szintén értékes területeket lehet találni a régióban, kiemelkednek ebben a vulkáni eredetű tanúhegyek, illetve a karsztos területek jellegzetes domborzati- és kőzetformáikkal.

A Balaton környéken élők mellett egyre több ide érkező turista gondolja úgy, hogy nem csupán a táj szépsége, de a reménybeli horgászzsákmány miatt is érdemes a tóparton időzni.

A 60 000 hektáros vízterület halászati hasznosítója a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A Társaság 2009. augusztus 25-én alakult meg hazánk egyik legrégebbi agrárgazdasági vállalatának, a Balatoni Halászati Zrt.-nek a jogutódjaként. Fő feladata a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának megvalósítása úgy, hogy a horgászat számára értékes halfajokból – a javuló vízminőség mellett is – optimális fogás elérését biztosítsa. Teszik ezt oly módon, hogy tevékenységük nem fenyeget a halállomány sokszínűségének megszűnésével, továbbá biztosítja a természeti értékek védelmét és a minőségi turizmus feltételeit.
A sporthorgászat az elmúlt évtizedekben mind létszámában, mind technikailag és módszerileg is elképesztő növekedésen és fejlődésen esett át. Ma ott tartunk, hogy a tó partján évente 40-60 000 horgász fordul meg, az általuk dokumentáltan kifogott halmennyiség pedig több mint 600 tonna.

A Balatonon folyó halgazdálkodás egyik legfontosabb és legkényesebb feladata a minőségi, megfelelő korösszetételű, egészséges halállományok mesterséges pótlása. A tó gyakori őshonos halai többségének állománya képes természetes szaporulatból pótlódni (keszegfélék, garda, süllő, kősüllő, balin), de több faj populációja csak telepítésekkel pótolható (ponty, süllő), amely megoldás nehezen fenntartható a fokozódó horgásznyomás mellett.

Olvass tovább


Konzorciumunkat úgy próbáltuk létrehozni, hogy a
legkomplexebb módon tudjuk a projekt céljait elérni!

A konzorcium

blue arrow down

Balatoni Halgazdálkodási
Nonprofit Zrt

Konzorciumvezető

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009. augusztus 25-én alakult meg hazánk egyik legrégebbi agrárgazdasági vállalatának, a Balatoni Halászati Zrt.-nek a jogutódjaként, mely cégből Társaságunk kiválással jött létre. Ennek okán jogelődünknek tekintjük az 1899-ben alapított Balaton Halászati Részvénytársaságot is.

MTA Ökológiai Kutatóközpont
Balatoni Limnológiai Intézet

Konzorciumi partner

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja 2012-ben alakult meg három intézet összevonásával, így létrejött Magyarország legnagyobb ökológiai intézménye. A Kutatóközpont fő küldetése a magas szintű felfedező és célzott kutatás az ökológia bármely területén, beleértve interdiszciplináris kutatásokat is.

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Halászti Kutatóintézet

Konzorciumi partner

Az 1957 óta Szarvason működő kutató intézet jogelődje az 1906-ban alapított Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás volt. 2014. január 1-én a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részévé vált, NAIK Halászati Kutatóintézet néven.

Szent István Egyetem
Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet

Konzorciumi partner

Az Intézet keretein belül működő két tanszék (Halgazdálkodási Tanszék; Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék) összesen 40 főt meghaladó kutatói létszámmal hazánk egyik vezető halbiológiai és ökotoxikológiai kutató és képzőhelye. A széles képzési spektrum (BSc – MSc – PhD és szakirányú továbbképzés), valamint a nagyszámú elnyert K+F+I projekt miatt kitűnő ágazati kapcsolatokkal is rendelkezik.

Röviden

A pályázatról

A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása



Négy évet átívelő kutatási, innovációs és fejlesztési munka kezdődött 2016 őszén a Balatonnál a horgászok által preferált célfajok állományainak megerősítése érdekében. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ - Halászati Kutatóintézet és a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet konzorciuma 1,492 mrd Ft támogatást nyert a Stratégiai K+F kiválósága elnevezésű programban az Új Széchenyi Terv keretében.


A projektben kifejlesztésre és tesztelésre kerülnek a világszinten is egyedülálló, őshonos halfajok természetes körülmények közötti ívását elősegítő eszközök, amelyek hosszabb távon támogatják a Balaton fenntartható halgazdálkodását.

Kidolgozzuk a Balatonban tömeges, idegenhonos vándorkagyló haltakarmányozásban való hasznosításának alapjait.

Létrehozásra kerül két közösségi jelentőségű halfaj, a garda és a kősüllő balatoni állományának génbankja. Megvizsgáljuk az izolált balatoni garda, sudár ponty és balin populáció eddig teljesen ismeretlen genetikai hátterét.

Kidolgozzuk a kősüllő és balin intenzív halastavi („tó a tóban”) nevelését, amely által hatékonyabbá válhat a faj egyedeinek utánpótlása.

A projekt egyik eleme az idegenhonos busa és ezüstkárász genetikai hátterének vizsgálata, annak érdekében, hogy fény derüljön a balatoni állomány utánpótlásának forrására. A busacsapatok vándorlási útvonalát műholdas technológiával felderítjük, amelynek ismeretében a szintén ezen projekt keretében fejlesztett fogóeszközöket a többi halfaj veszélyeztetése nélkül kihelyezve nagy tömegben távolíthatjuk el ezen idegenhonos faj egyedeit a tóból.

Megvizsgáljuk a Balaton eleddig szinte teljesen ismeretlen szaprofita baktériumflóráját, majd létrehozunk egy olyan adatbázist, amely alapján, a víz fizikai-kémiai paramétereinek mérése mellett következtetni lehet az esetlegesen bekövetkező halpusztulások okaira is.

A sikeres projekt eredményei tudományos alapként szolgálhatnak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. további költséghatékony és fenntartható halgazdálkodásához.

Elérhetőségek

 

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.


Általában itt végezzük a feladatainkat:
8600 Siófok, Horgony u.1


info@balatonihal.hu

 



Kérdésed van? Tedd fel bátran!

blue arrow down 2

Neved:
Hogyan szólíthatunk?


E-mail címed:
Hova küldhetjük a választ?


Üzenet/kérdés

pamparam

Köszönjük, hogy üzenetet küldtél!

Hamarosan jelentkezünk!