A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása

Lezárult a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem konzorciuma által elnyert, 2016. szeptember 1. és 2021 szeptember 7. között futó, 1,465 mrd Ft összköltségvetésű projektje. A forrás a „Stratégiai K+F Műhelyek kiválósága” megnevezésű programban az Új Széchenyi Terv keretében került odaítélésre. A projekt fő célja a fenntartható, horgászcélú halgazdálkodás megalapozása volt.
A projekt főbb eredményei a következők: Kifejlesztésre került az ún. bentikus ívófészek, amely a süllő és az őshonos keszegfélék balatoni ívását támogató eszköz. A sorozatgyártás után 2021, márciusában négy helyszínen összesen 2700 ívófészek került kihelyezésre a Balatonba. A balatoni gardák genetikai vizsgálata kimutatta, hogy az állomány genetikai sokfélesége alacsonynak mondható, viszont jellegét tekintve egyedülálló. A balatoni kősüllő állomány közvetlen rokonságot mutat a dunai állománnyal. A vízgyűjtő ezüstkárász populációjáról vizsgálataink megállapították, hogy részben hibrid eredetű, mivel a genetikai állományában aranyhaltól származó szekvenciák is több esetben megtalálhatók voltak. Kidolgozásra került a kősüllő és a balin tógazdasági szaporításának, valamint a lárvák nevelésének gyakorlati útmutatója. A GPS jeladóval ellátott, nagytestű, idegenhonos busák útvonalainak nyomon követése alapján megállapítottuk, hogy a mozgási mintázat első sorban a víz tápanyagtartalmával, illetve a szél keltette helyi áramlási rendszerekkel van kapcsolatban. A teljes tóterületen végzett mikrobiológiai vizsgálatok a vízoszlopban megtalálható mikróbák kimutatására szolgáló elemzések megállapították, hogy a vízoszlop baktériumflórája legnagyobb arányban tápanyagszegény körülményekhez alkalmazkodott törzsekből áll. Magas tápanyagtartalmat (eutrofizáció) jelző közösség csak egyes kisebb területeken, főként a befolyók környékén fordultak elő. Az üledék baktériumflórájában jelentős mennyiségben voltak megtalálhatók az anaerob körülményekhez alkalmazkodott, melyek jelzői a legalább időszakos oxigénhiánynak a vizsgált rétegben. A Balaton Európai Közösség szempontjából is jelentős fajaiból (garda, kősüllő, sudár ponty) élő és fagyasztott génbank került kialakításra. A projekt eredményeiről összesen több, mint 90 tudományos publikáció jelent meg, melyek közül 17 nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő minőségű.

Olvass tovább

Zajlanak a mesterséges békéshal-ívóhelyek tesztjei.

A projekt bemutatkozott a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett Tudományos Bizottsági ülésén a Velencei-tó partján.

Kihelyezésre kerültek az első kísérleti süllőfészek-prototípusok a Balatonba! Kíváncsian várjuk, hogy tetszenek majd a süllőknek?